Apróságok

“Az emberek elfelejtik, amit mondtál, elfelejtik, amit tettél, de azt soha nem felejtik el, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.” Maya Angelou

Az önismeretben sokat foglalkozunk azzal, hogy az emberek elkezdjenek tudni kapcsolódni a belső világukhoz, hogy észrevegyék “mi is van bennük”, mit vált ki egy adott helyzet. S rögtön az érzelmeknél, az érzelmek kezelésénél vagyunk.

Ez egy fontos önismereti mozzanat, amikor már magam -és a terapeuta- előtt felvállalom, hogy mi van bennem az érzések szintjén. Aztán persze tovább fejlődünk, s akár csoporton is kinézünk a maszk mögül, aztán képesek vagyunk reális kapcsolatainkban is kifejezni a belső érzéseinket, tapasztalatainkat.

Ekkortól kezdve az érzések jó indikátorokká válnak az életünkben. És akármennyire racionálisnak tartják magukat az emberek, döntéseiket nagy hányadban az érzéseik határozzák meg.

És – ha már integrál szemléletben gondolkodunk – érdemes kitekintenünk a kapcsolati térre. Mert az érzések a kapcsolatokban hatnak, oda és vissza.

Minap egy hétköznapi helyzetben beugrott ez az idézet ahogy egy régi ismerőssel összefutottam, s nyitott figyelemmel üdvözöltük egymást, de tovább nem mozdultunk, ő is folytatta a tevékenységét, és is mentem a dolgomra.

Rövid feladatomat befejezve elkezdtem vizsgálni, úgymond tudatosítani, hogy mi is történt:

Az első reakcióm, jó “lépcsőházi gondolkodó”-ként, hogy lehetett volna máshogy…Na, de hogyan is… s elkezdett felderengeni pár másik emberrel tett régebbi találkozás, amik hatottak rám. És ekkor ugrott be a fenti idézet.

És hogy lehetne máshogy?

Én is lehetnék pozitívabb, pl.: mondok valami pozitívat a másiknak, ami a pillanatban születik, esetleg valamit, ami infóm van róla… vagy, minimálisan azt hogy “de jó, hogy látlak”.

Egy-egy ilyen pozitív, élő pillanatnak óriási jelentősége lehet az emberi kapcsolatainkra nézve. Következő alkalommal levő találkozásnál, tán a másik is pozitívabb lesz, ő is nyit felénk.

Adj te is esélyt ennek, tégy próbát!